[smk]

pjotr eredeti hozzászólása

Sziasztok!
Smk írta javaslatként az USA piacokat. Én személy szerint Buy and Hold-ra inkább feltörekvő piacokat javasolnék, hiszen az ottani papírokban, indexekben sokkal nagyobb növekedési potenciál van, ami ugye nagyobb hozamlehetőséggel is jár. USA ill. EU piacokon akkor lenne érdemes szerintem, ha a befektetőnek van affinitása és kapacitása alaposabban fundamentumok alapján alul értékelt részvényeket válogatni és vásárolni.
USA és EU piacot figyelembe véve pedig inkább az utóbbira tenném a voksom tekintve, hogy 10-20 év múlva valószínűleg idehaza is EUR lesz a hivatalos pénznem, így a devizakockázat kizárható lenne.

Elnézést, USA piacokkal kapcsolatban rosszul fogalmaztam:
"Keress egy USA piacokon is ténykedő brókercéget" - Ezt úgy értettem, hogy Keress egy USA tőzsdéken is ténykedő brókercéget. Ezeknél lehet mindenféle, akár fejlődő piaci ETFet is venni.
Egyébként én is fejlődő piaci ETFekbe fektettem, bár egyre kevésbé vagyok megbizonyosodva ennek előnyéről. Ugyanis mások is úgy gondolják, hogy ezekben nagyobb a fejlődési potencia mint mondjuk USA részvényekben, és ez bele lehet kalkulálva a jelenlegi árfolyamba is. Na mindegy.

pjotr eredeti hozzászólása

Ami az árfolyam nyereségadót illeti, szerintem 10-20 éves időtávban ez a legeslegfontosabb költség tényező. Ezzel a költséggel egész egyszerűen nem tud versenyezni a legdrágább UL és a legolcsóbb ETF közötti különbség sem!
Csak egy gyors számítás: ha befektettél TBSZ számlán 500.000 Ft-ot és átlag évi 15%-os nominál hozamot érsz el vele 20 éven át, akkor a végére ~8.200.000 Ft-od lesz, amiből az adó alap ~7.700.000 Ft. az adó pedig ~1.540.000 Ft. LENNE!!! Nagyon fontos, hogy akkor is ennyi, ha a portfóliód összetételét tetszőleges számban változtattad a 20 év alatt!
Amennyiben adóköteles számlán fektetted be az 500.000 Ft-ot, és egyetlen egyszer sem változtatsz a portfóliódon (ami ugye nem biztos, hogy egészséges), akkor a fenti adót be kell csengetni!
Amennyiben viszont évente legalább egyszer a portfóliód megpiszkálod, akkor a 15%-os hozamod minden évben 12%-ra apad, így a végeredményed az eredeti ~8.200.000 Ft. helyett mindössze ~4.800.000 Ft. lesz! Ez a LEGDURVÁBB KÖLTSÉG, ami létezik.

Nem vagyok pontosan tisztában a TBSZek költségeivel, de a legtöbb ilyen helyen 1.5-2% éves alapkezelési díj szokott lenni. Tegyük fel, hogy az adott TBSZ esetében 1.8% évi alapkezelési költség van, az alternatívaként választható ETFnél meg 0.3%, és egyik esetben sincs semmi más költség.
Ebben az esetben, ha egy átlagos alapkezelővel eléred a 15% éves nominális hozamot, akkor az ETF várhatóan évi 16.5% hozamot fog elérni. Ha 20 évig nem piszkálod a portfoliódat, akkor 8200000 Ft helyett adózás után is 9000000 Ft tőkéd lesz. Ha minden évben eladod a teljes portfoliódat , és mást veszel belőle, akkor tényleg előnyösebb az adómentesség, mint az alacsonyabb alapkezelési költség, főleg, ha magas nominálhozamot érsz el.
Ha mondjuk fele portfoliódhoz nem nyúlsz hozzá 20 évig, a másik felét pedig igényeknek megfelelően átcsoportosítgatod az épp szimpatikusabb ETFekbe, akkor már alacsonyabb lesz az adód+alapkezelési költséged, mintha TBSZed lenne.
Ha ragaszkodsz ahhoz, hgoy minden évben a teljes befektetésedet átcsoportosítsd másba, de az éves hozamok 8% alatt maradnak, akkor szintén jobban jársz az adózott ETFfel.
Egyébként miért kellene évente teljesen másba fektetni, és így rosszabbul adózni? Ha mezei Buy and Hold stratégiát követsz, akkor ilyent ugye nem csinálsz. Ha úgy gondolod, hogy kis mértékben spekulálni is akarsz, és mondjuk ki akarsz szállni a részvényekből egy esés idejére, hogy aztán visszavásároljad alacsonyabb árfolyamon, és addig csak USDben akarod tartani a pénzedet, akkor azt nem tudod megtenni ULben, meg TBSZben (javíts ki ha tévedek)

ÉS akkor még nem beszétünk arról, hogy az ULeknek, TBSZeknek egyéb nem elhanyagolható költségeik vannak, az egész dolog egyáltalán nem likvid, sokkal kisebb alapválaszték, ha jobb befektetést találsz, vagy csak el akarod költeni a pénzed, akkor amikor nem pont lejárt az 5 év, csak a kamatadó befizetésével van rá lehetőséged, iszonyat macerás az évente nyitott TBSZ számlák tömkelege, és az egész rendszerben milliónyi megkötés van....
Persze kétségtelen, hogy bizonyos esetekben előnyösebb lehet a TBSZ, mint a mezei ETF vásárlás.

pjotr eredeti hozzászólása

- USA számlánál az átváltásonkénti kb. 1%-on túl sokkal nagyobb kockázatot jelent az USD/HUF devizakockázat, ami a teljes tőkét hozamokkal együtt is akár 50-100%-ban is befolyásolhatja ilyen időtávon!
Üdv!

Nem befolyásolja.
példa: tegyük fel, hogy veszel részvény alapot 100 Ftért Ft alapon vezetett számlán, és 100 Ftért USD alapon vezetett számlán (USDHUF=200). A részvényalap árfolyama USDn nem változik, viszont az USDHUF 400ra változik másnapra.
A Ftban nyilvántartott számládon hirtelen 200 Ftra változik a befektetésed értéke. Az USDben nyilvántartott számládon továbbra is 0.5USD értékű részvényt látsz (ami szintén 200 Ftot ér). Tehát Ftban nézve másnapra mindkét verzióban megduplázódott a befektetésed értéke, azaz tök mindegy, hogy miben tartották nyilván.

pjotr eredeti hozzászólása

- Külföldön vezetett számla esetén minden egyes tranzakciót az adott napi ***/HUF devizaközépen át kell váltanod, majd a forintban számolt nyereséget veszteséget állíthatod szembe és a pozitív eredmény lesz az adóalap.

Ebben igazad van, ezt rosszul írtam anno (írtam is hogy bizonytalan vagyok benne) Így sajnálatos módon USD alapú befektetéseknél is megadóztatják árfolyamnyereség adóval a HUF inflációt