Idézet:
Satti eredeti hozzászólása
Sziasztok!
Egyetértek a téma fontosságával, örülök, hogy nyitottál neki topicot!
Sok múlik a pszichológián, ez tény. Én is hasonló megálapításra jutottam, mint Te. Vesztes kötései mindenkinek vannak, azzal kalkulál az ember a stratégia kialakítása és tesztelése alatt. Viszont a nyerő kereskedések méretével nem tud.
Két emberi tulajdonság az, ami nagyban befolyásolja az éles kereskedést szerintem: türelmetlenség és kapzsiság!
Biztos nem kevés kezdő kereskedővel történt meg, hogy adott nyerő szituációban az alap stratégiától ellenkező lépést tett, mert vagy türelmetlen volt és korán zárt, vagy "megy az még feljebb, több pénzem lesz" elv alapján nem zárt, pedig kellett volna!
És ha már pszichológia!
Azt tapasztaltam, hogy amikor az ember a stratégiájét teszteli demo számlán, akkor arra gondol: "persze hogy megy ez nekem, 1000 dodóbol 3000-et csináltam 1 hónap alatt, de jó lett volna ha nem demozom hanem egyből élesbe kezdek, már lefolalozhatnám a BMW-m" Ez a gondolkodás szertintem hibás, a stratégia begyakorlásához idő és türelem kell!
Kicsit kusza lett, sajnálom, de még egy pszichológiai tényező eszembe jutott, ami hiba szokott lenni szerintem, és ez az elvárt nyereség. Többen úgy állnak hozzá (nem tagadom, először én is így akartam, de még időben abbahagytam) hogy előre kiszámolják, hogy ma van x tőkém, egy hónap alatt 2X lett belőle, akkor 1 év mulva 2028X lesz belőle, milliárdos leszek, nem kell dolgoznom többet, milyen ügyes vagyok! Reális és ésszerű célokat kell kitűzni és képes legyen rá az ember, hogy ezt átértékelje. Kevés rosszabb van amikor az elvárt profit elmarad és ezt kompenzálva olyan kötéseket és kockázatokat vállal az ember, ami felelsleges és mégnagyobb veszteségekbe viszi az embert.
Mégegyszer elnézést a kusza írásért, azért remélem érthető volt, hogy mit szerettem volna irni  |
Előre is elnézést kérek Pétertől, ha a saját szavait véli felfedezni sok e témával kapcsolatok meglátásomban, de ő volt az aki erre igen nagy hangsúlyt fektetett és sikerült néhány dolgot a fejembevernie, amit nézetemnek vallok. (köszi Peti
)
Tehát a célok kitűzése...
Nekem az egyik pontom a stratégiámban:
"nincs rövidtávú hozamelvárás"
Hogy miért is?
Mert az nem visz előrébb a kereskedésben!Gondoljunk csak bele,mi történik, ha teljesítjük.Akkor azt mondjuk, hogy ok, hoztuk amit KELL. Motivál ez? Nem annyira, mint amennyire hátráltat az a kudarc érzet, amikor nem teljesül ez az elvárás.És mint tudjuk a tudatalattinkban sokkal jobban raktározódnak a rosszélmények, mert így védekezik automatikusan az agyunk.A pozitivumokra nem kell felkészülni, ezért azokra nem fektet a "főnök" olyan nagy hangsúlyt. ez egy egyszerű biologiai túlélési mechanizmus. Ezzel tisztában kell lenni mindenkinek és megpróbálni a lehető legtöbb rossz élményként megélt dologtól megóvni magunkat. Ezért hosszútávon csak hátráltatnak az efféle elvárások.
Mindig fel kell tenni magunknak azt a nagyon fontos kérdést, amikor felmerül bennünk egy lépés, hogy az ELŐRÉBB VISZ-E A SIKER FELÉ VEZETŐ ÚTON.
Ha nem, de van benne pesszimista tényező, azonnal ki kell zárni!
Másik tipikus hibám volt(remélem csak volt) hogy a túl korai kistoppolódást követően ezerrel kerestem, hogy mikor tudok végre már visszalépni abba, ami gyönyörűen ment tovább nélkülem. És ilyenkor persze hogy bevállaltam olyan szituációknál való beszállást, amit máskor nem engednék meg magamnak és ami a STRATÉGIÁM ELLEN VALÓ. Saját törvényem szegve meg is volt szinte mindig a büntetés.És ha mégsem, ha mégis szerencsém van és nyerek vele, akkor az mégrosszabb, mert többször fogom elkövetni ugyanezt a hibát, de nem lesz mindig malacom...és a büntetés kemény lesz.
Gio