Kezdő spekulánsként így látom a tőzsdei kereskedést, piac mechanikáját.
Tökéletes piacon nem lehet olyan jövedelmező spekulációs módszert találni, mivel az árfolyamok gyakorlatilag véletlenszerűen mozognak.
A piac reményeim szerint nem tökéletes, de az biztos, hogy nagyon közel áll hozzá. Ha valaki talál egy hibát a piacban akkor az azt kihasználó stratégiával profitot termelhet, és ezzel egy időben javítja az adott piaci hibát. Ha elég nagy pénzekkel spekulálnak az adott hiba kihasználására,akkor a hiba megszűnik, és nem lehet profitot kivenni belőle, a piac immunissá válik az adott stratégiára. Akár túlzásba is vihetik egy hiba kihasználását, ekkor az addig nyereséges stratégia nemcsak nulszaldósá, hanem veszteségessé is válhat, és akár egy fordított működésű stratégiával lehet profitot termelni.
A fentiek miatt a közismert működő stratégiák idővel elromlanak, ezért nem is nagyon értem, hogy miért van olyan, aki működő stratégiát közkinccsé tesz...
A stratégiákat 3 típusba sorolom:
1 szubjektív elemet nem tartalmazó, általában indikátorokra alapozó egyszerűen algoritmizálható stratégiák.
2 szubjektív elemeket tartalmazó nehezen algoritmizálható manuális stratégiák
3 intuitív elemeket tartalmazó
1 szubjektív elemet nem tartalmazó, általában indikátorokra alapozó egyszerűen algoritmizálható stratégiák.
Ezek közül az egyszerűek automatikusan gyorsan közismertté válnak (mert sokan rájönnek párhuzamosan). A hatékonyságuk rövid idő alatt (azonnal) megszűnik, és nullszaldóssá vállnak, mivel folyamatosan sokan backtesztelik, és optimalizálnak rájuk.
2 szubjektív elemeket tartalmazó nehezen algoritmizálható manuális stratégiák.
Ezek a stratégiák ha közismertté válnak ugyanúgy elveszthetik a hatékonyságukat, sőt, akár negatív hozamúvá is válhatnak. Ez azért van, mert a stratégia nehezen ellenőrizhető, és a stratégiát használók nehezebben veszik észre amikor a stratégia, vagy annak egy eleme használhatatlanná válik és így akár túl is spekulálhatják... Ilyen túlspekulálásnak már találtam nyomát, de vagy túl kicsi a volt a kiszedhető profit ahhoz, hogy működő stratégiát lehessen rá kidolgozni (brókerdíjak miatt), vagy csak nem optimalizáltam megfelelően a stratégiaelemet. Majd később még átvizsgálom újra...
3 intuitív elemeket tartalmazó
Ilyeneket egyelőre elképzelni sem tudok. Ha ez kell a tartós sikeres kereskedéshez, akkor nekem nem fog menni... Programozóként én a tisztán logika alapú megközelítéseket preferálom. Ha két nagyon hasonló esetben eltérően döntök, azt csak úgy tartom elfogadhatónak, ha konkretizálni tudom az eltérést, ami miatt máshogy döntöttem. Ha ez nem így van, akkor számomra az véletlen szerű kereskedés, ami csak a brókerek pénztárcáját hízlalaja...
Kitől lehet elnyeri a pénzt?
Van a piacoknak néhány egyértelmű befizetője, akik profitot adak a spekulánsoknak. Ilyenek pl:
-A részvénypiacon a hosszútávú befektetők, akik nem próbálják meg elkapni a legoptimálisabb napot/órát a vásárlásra/eladásra, hanem random időpontban bevásárolnak.
-Nagy egyszeri tranzakciót végrehajtók, aki akkora vásárlást/eladást csinálnak, amit már nem bír el a piac likviditása, és az árfolyam jelentősen elhajlik.
-Olyan külső erők, amik szándékosan torzítják az árfolyamot (pl egy állam beavatkozást hajt végre a devizája árfolyamának védelmére)
Ezen kívül a többi spekulánstól próbáljuk elnyerni az ő pénzüket.
Kockázat vs profit.
Az alacsonyabb kockázat/magasabb profit között átváltás van. A stratégiák könnyen összemérhetők egymással, ha pl a kockázatszintet azonosra állítjuk be. Általában eltérő stratégiáknál nem csak a kockázat mértéke eltérő, hanem a karakterisztikája is, így nehéz a kockázatot azonos szintre hozni, de nem megoldhatatlan. Van már rá ötletem, ha valakit érdekel, majd leírom.
Stratégia diverzifikáció
Nem csak a legjobb stratégia hasznos, hanem a kevésbé jók is. Pl van 2 stratégiám. "A" strtat hoz átlagosan 10*+100Pipet, és 15*-50Pipet, "B" strat hoz 18*+50Pipet, és 15*-50Pipet. A két stratégia teljesen más elven működik. Mindkét stratégia nyereséges, de A egyértelműen jobb, mint B. Ennek ellenére a két stratégia együttes használata azonos kockázati szint mellett nagyobb hozamot termel, mint "A" stratégia magában, vagy azonos hozamot kisebb kockázattal termel....
Ez a stratégiák kombinálásából adódó előny akkor is megjelenhet, ha a két/több stratégia hasonló, vagy akár azonos, csak kicsit eltérő a beállításuk. (pl fele pozíciót lezárom korábban, felét hagyom tovább futni). Persze fontos, hogy minden verzió önmagában is nyereséges legyen...
Statégia
Egy jó stratégiának a következő kritériumokat kell teljesítenie.
1 termeljen jelentős hozamot, ami jelentősen meghaladja a brókerköltséget.
2 legyen visszatesztelhető a működése
3 legyen ismert a piaci hiba, aminek a kihasználását megcélozza.
4 a stratégiának tartalmaznia kell azot a feltételt, amikor megállapítjuk, hogy a stratégia végleg működésképtelenné vált. Tehát meg kell tudni különböztetni azt, hogy éppen rossz szériánk van attól, hogya stratégia többé már használhatatlan.
A stratégiák elromlása, és a több stratégia diverzifikálásából adódó előnyök miatt nem szándékozom megállni egyetlen működő stratégia megtalálása/kidolgozása után... A hosszú távú sikerességhez valószínűleg folyamatos stratégia fejlesztésre lesz szükség.
A fent leírtak jelentős részét józan paraszti ésszel logikáztam ki, és még nem támaszottam alá gyakorlati tapasztalattal. A tévedés jogát fenntartom
(Szívesen vitázom a fent leírt dolgokról bárkivel)
üdv,
SMK