Hozzászólás egyedi megtekintése
Régi 2010-10-07, 10:00   #13 (permalink)
sidius
Szenior tag
 
sidius logója
 
Csatlakozott: 09-06-01
Hely: Pillanatnyilag Magyarország.
Összes hozzászólás: 1.530
Hírnév szint: 11
sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.sidius elindult a hírnévhez vezető úton.
Alapbeállítás

Idézet:
dixo eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
Tehát a megvásárolt papírból kétféleképpen tudok profitálni: van egyszer egy értéke (kezdetben 938) és ha jól megy sorom akkor egy-egy papír értéke nőhet, a különbözet a haszon.

Ha a papírok értéke örökké változatlan maradna, akkor is hozna valamennyit a konyhára, mert papíronként 40 Ft hitelt adtam, ezek után pedig kamat jár (kérdés mennyi). Jól értem?

Még egy kérdést engedj meg: ha sokan 750-ért is tudnak ilyen részvényt venni akkor induláskor a papír valójában nem érhet 938-at, inkább a 750 és 938 közé állítja majd be a piac a papírt (ha krumplit lehet venni 750-ért a zsibin 938-ért a plázában akkor a piaci értéke átlagosan a kettő között van). Vagy ez nem ennyire egyszerű?
Részben jól értetted, de nem teljesen.

Az első két bekezdésedre írom. Leegyszerűsítem, mert nem gondolom, hogy nagyon el kellene mennünk a közgazdasági fogalmak felé, mert teljesen felesleges.

A részvény és a kötvény között az egyik legalapvetőbb különbség, hogy a részvény tulajdonosi jogokat testesít meg, a kötvény pedig hitelviszonyt.

Tehát a részvény esetében a megvásárolt részvények arányában, tulajdonostárs leszel a cégben. Vagyis ha jól megy a cégnek együtt nevettek, ha rosszul, együtt sírtok. Ha jól megy a cégnek, akkor részedre osztalékot fizet(het). Ezt minden évben meghatározzák, hogy fizetnek e vagy nem. Természetesen a közgyűlésen ebbe elméletileg te is beleszólhatsz, amíg a részvény a kezedben van. Azt, hogy mennyire, azt a kezedben lévő részvénymennyiség vagy hányad határozza meg. Ezért írtam, hogy ez csak elméleti. Lényeg, hogy az egyik jövedelemforrás a részvényeknél az osztalék.
A másik, hogy ha kibocsátják a tőzsdére, ott árfolyamnyereséget tudsz realizálni (és természetesen árfolyamveszteséget is). Hogy mennyit, azt teljes mértékben a kereslet és kínálat fogja meghatározni. Hangsúlyozom, hogy itt a részvény névértéke nem releváns. Lehet, hogy te mondjuk vettél még kibocsátás előtt 100-ért aztán már az első kereskedési napon 200 lesz darabja (persze ez a BÉT-en megint elméleti, de mondjuk az USA tőzsdéken teljesen elképzelhető), és már ki is ugorhatsz darabonként 100% haszonnal.
Az is lehet, hogy folyamatos lesz rá a kereslet és szép lassan felkúszik az ára akármeddig, és úgy tudsz megszabadulni tőle valami jó áron. Tehát a másik jövedelemforrás az árfolyamnyereség. Sajnos az is lehet, hogy megvetted 100-ért és aztán mikor kirakják a tőzsdére, a kutyát se fogja érdekelni. Ebben az esetben mivel van kínálat, de nincs rá kereslet az ára egyre kevesebb lesz, és előfordulhat, hogy ha nem vagy türelmes (sőt nagyon nagyon türelmes) vagy hirtelen szükséged van a benne fekvő tőkére, kénytelen leszel árfolyamveszteséggel kiszállni, vagyis akár sokkal kevesebbért eladni, mint amennyiért vetted. Tehát azt tudni, kell, hogy a kiugró haszon lehetősége, természetesen magas kockázattal is jár. Ezzel mindenképpen kalkulálj. Ne higgy az elemzőknek ha azt mondják, hogy ez majd egy sikeres kibocsátás lesz. Azt nem ők fogják eldönteni, hanem majd a tőzsdei kereskedők, befektetők.

Tehát a második bekezdésedre reagálva a részvény nem hitelviszonyt testesít meg, tehát nem úgy van, hogy van 40Ft névértékű papírod aztán arra majd kamatot fizetnek. Nem fizetnek! Van olyan részvény (pl a kamatozó részvény), ahol igen, de itt nem!

Itt térnék vissza a kötvényre. Ha ez kötvény lenne, ami ugyebár hitelviszonyt testesít meg akkor kaphatnál érte kamatot. Ugyanis ebben az esetben nem tulajdonosa lettél a cégnek, hanem hiteleztél neki azzal, hogy előre meghatározott kondíciók alapján megvásároltad a kötvényeit. A kötvénykibocsátó vagy nevezzük adósnak, kötelezettséget vállal arra, hogy a megjelölt módon és időben részedre kamatot, vagy jutalékot esetleg valami más szolgáltatást teljesít. A kamat aztán lehet fix, változó, vagy lehet, hogy nem is kamatot fizet, hanem névérték alatt bocsájtja ki a kötvényt, aztán lejáratkor a névértéken veszi vissza. Aztán lehetne itt még ragozni, csak szerintem felesleges.

Remélem kb. érthető a különbség a kettő között. Lényeg, hogy az esetedben a részvényre leírtak lényegesek.

A harmadik kérdésedre az a válasz, hogy nem biztos. Teljesen mindegy, hogy 750-ért tudnak vásárolni, és a nyitóár majd 938 lesz. Ahogy fent írtam, azt majd a kereslet és kínálat viszonya fogja meghatározni. Elképzelhető, hogy a két érték közé esik majd az ára, lehet hogy alá, de az is lehet, hogy olyan nagy lesz rá a kereslet, hogy továbbhajtja az árat felfelé. Ez majd ki fog derülni. Tehát a tőzsdén nincs olyan, hogy nem érhet a papír 938-at. Ha a tőzsdei résztvevők úgy látják akkor érhet többet is meg kevesebbet is.
sidius nem elérhető   Válaszol idézettel