Tőzsdei Oktatóközpont kezdőknek - Huntraders.com

Közlemény

Collapse
No announcement yet.

Forintalapú ETF megvétele (BUXETF-en kívül?)

Collapse
X
  • Szűrés
  • Idő
  • Mutat
Clear All
new posts

  • Forintalapú ETF megvétele (BUXETF-en kívül?)

    Tőzsdei Oktatóközpont kezdőknek - Huntraders.com
    Sziasztok,

    Van lehetőség bárhol (KBC,erste, R.Cap. stb) forintalapú ETF befektetésre az egyetlen, Bux indexet követő ETFen kívül (ETFBUXOTP)?

    Az USD/EUR befektetések költsége feltételezem nagyobb, mint a forintosoké, mert (gondolom) átváltási költség is van, amennyiben forintra akarnám visszaváltani -évek múlva.

    Szerintetek mennyia devizaváltás költsége?

    Thx.

  • #2
    -Tudomásom szerint nincs. Ft-alapon csak az Otp etf-je van.
    -Igazából ha usd-ben fektetsz etf-be, akkor akár sokkal olcsóbb is lehet. egy usa diszkont bróker (pl. IB, MBTrading díjai lényegesen kedvezőbbek, mint a magyar brókereké.)
    Átváltási ktg. annyira lehet előny, mint hátrány. anno pl 205-ös átlagon váltottam $-t ,most meg 282. a piaci hozamon felül még ezzel is kerestem eddig.(és a nem rendszeres,üzletszerű devizaváltás nem adóköteles )
    A bux etf-nél azt se felejtsd el, h az otp sem ingyen kezeli. magának az alapnak úgy évi 0,5% körüli ktg-e van. ez egy spy esetén:0,09%.

    ami hátrány, az a tbsz hiánya külföldi brókernél.(nekem nem hiányzik a tbsz, de ez az írás jobban kifejti:https://lustaport.wordpress.com/2014...egy-kis-matek/)

    devizaárfolyamok pl.:https://www.raiffeisen.hu/hasznos/ar...vizaarfolyamok

    Hozzászólás


    • #3
      Szia,

      Köszi a választ!
      Az alapkezelési költség, amit a KBC-nek fizetek az teljsen elhanyagolható kb 0,13% évente, az OTP-nek tudtommal nem fizetek semmit.

      Az átváltási költség alatt nem az árfolyam-ingadozást értettem, az szerencsejáték, aki részvényt vesz, az viselje a kockázatot. A fix költségre gondoltam.
      Hát ha 2-3%-ot veszítek árfolyam veszteségen (deviza vétel+visszaváltás) az érzékenyen érint, 5,5 millió esetén 150.000.-Ft bukó, persze én hosszabb távra (10 év) tervezek.

      Utána fogok nézni a TBSZ-nek, fel se merült bennem, hogy ne tehetném TBSZ-re a devizaalapú megtakarításomat.

      Hozzászólás


      • #4
        Az alapkezelési költség, amit a KBC-nek fizetek az teljsen elhanyagolható kb 0,13% évente, az OTP-nek tudtommal nem fizetek semmit.

        - ez nem teljesen így van: a KBC-nek, mint brókernek nem alapkezelési díjat fizetsz, hanem számlavezetési (ha van) díjat, jutalékot vétel eladás esetén stb...
        az alapkezelési díjat az otp számolja fel az etf után. ez nálad nem direktben jelenik meg, hanem úgy, hogy ha pl a bux 10%-ot megy 1 év alatt, akkor az etf csak 9,5%-ot .(egyszerűen: ha nem etf-et veszel, hanem a meghatározott arányban megveszed a bux kosár elemeit, akkor 0,5%-kal többet keresel évente.
        csakhogy ekkor neked kell folyamatosan figyelni a bux-ot, és eladni egy rv-t, ha kikerül belőle és venni ha bekerül. ezt végzi el helyetted az otp az etf esetén 0,5%-ért évente.)


        Utána fogok nézni a TBSZ-nek, fel se merült bennem, hogy ne tehetném TBSZ-re a devizaalapú megtakarításomat.

        - nem ezt mondtam. hazai brókernél -pl. a KBC Equitas- úgy tudom lehet tbsz-en tartani devizaalapú befektetést.
        ezt KÜLFÖLDI brókernél nem tudod megtenni.(az IB és az MBTrading amerikai)

        Hozzászólás


        • #5
          Megnéztem, hogy 2008.01.02-2015.06.30 közötti időszakban hogyan változott az index értéke és hogyan az etf-é.
          Az időszak adatai:
          2008.01.02 -2015.06.30 záróár: BUX:25889 - 21903 változás: -15,4%
          2008.01.02 -2015.06.30 záróár: ETF: 1115 - 893 változás: -20%
          tehát így fizeted meg az alapkezelői díjat az otp-nek.

          Hozzászólás


          • #6
            Köszönöm a választ! Most már értem, hogy mit értesz bróker ÉS alapkezelő alatt.

            Így már annyira nem is vonzó a befektetésem.
            Szóval egyszer fizetek tranzakciós adót az államnak (max 0,3%), majd vételi jutalékot a brókernek (~0,4%), majd számlavezetési díjat a brókernek (~0,13), majd alapkezelési díjat az alapkezelőnek (ezek szerint 0,5%), majd eladási jutalékot (0,45%), majd ismét tranzakciós adót (0,3%) ha kiveszem a pénzt.
            Ha devizát kell váltanom, akkor ehhez jön még 2x1,2%-os átváltási veszteség).

            Ez 4-5%-os veszteséget jelentene, ha egy évre tenném be a pénzem (már ha stagnálna a részvény árfolyama).
            Igaz, 10évre elosztva:

            Egyszer fizetek tranzakciós adót az államnak (max 0,03%), majd vételi jutalékot a brókernek (~0,04%), majd számlavezetési díjat a brókernek (~0,13), majd alapkezelési díjat az alapkezelőnek (ezek szerint 0,5%), majd eladási jutalékot (0,045%), majd ismét tranzakciós adót (0,03%) ha kiveszem a pénzt.
            Ha devizát kell váltanom, akkor ehhez jön még 2x1,2%-os (0,24%) átváltási veszteség).

            10évre elosztva DURVÁN 1%-os költség/év... Hát, ez is alacsonyabb, mint egy befektetési alap költsége, de azért nem repesek.

            Azt hittem az ETF egy az egyben leköveti a BUX mozgását. Még szerencse, hogy "kiderült", hogy csak évi 0,5% az OTP díja, nem mondjuk két-háromszor ennyi.

            Akkor ez lenne a TER mutató? Remélem van olyan alapkezelő, ahol 0,5% alatt van az éves díj.

            Hozzászólás


            • #7
              Usespanner eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
              Akkor ez lenne a TER mutató?
              igen: total expense ratio

              Hozzászólás


              • #8
                Usespanner eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                Szóval egyszer fizetek tranzakciós adót az államnak (max 0,3%), majd vételi jutalékot a brókernek (~0,4%), majd számlavezetési díjat a brókernek (~0,13), majd alapkezelési díjat az alapkezelőnek (ezek szerint 0,5%), majd eladási jutalékot (0,45%), majd ismét tranzakciós adót (0,3%) ha kiveszem a pénzt.
                Ha devizát kell váltanom, akkor ehhez jön még 2x1,2%-os átváltási veszteség).
                Tranzakciós adót nem fizetsz az államnak, azt a bank fizeti. Nem minden esetben hárítja át. Én Raiffeisenes VIP számlámról ingyenesen utalok, és feleségem KH bankos számlájáról szintén ingyen tud utalni.
                bróker 0,13% számlavezetési díja nem tudom kinél van, de ennél találsz olcsóbbat is:
                http://forum.tozsde.hu/kezdoknek/218...html#post63476
                http://forum.tozsde.hu/kezdoknek/218...html#post63494
                Olvasd el Friedman többi hozzászólását is!

                Friedman tanácsát követve kipróbáltam KBCt, és eddig elégedett vagyok velük.

                Ha nem TBSZben gondolkodsz, akkor Interactive brokerst ajánlom.
                Itt ingyen utalok, és hívok vissza pénzt (Ftot), havi 10UUSD költségem van, részvény/ETF eladáskor/vételkor jellemzően kb 1 USDt fizetek, de a havi 10 USD alapköltség lekereskedhető, így ez gyakorlatilag ingyen van. Devizaváltás olcsó, így jellemzően fedezi a havi 10 USD keret. Deviza vételi-eladási árfolyam között minimális spread van, USDHUF most pl 284.22/284.35.
                Egyetlen baj velük, hogy nincs TBSZ, így ott egy csomó adót kell fizetni a nyereségek után.

                Hozzászólás


                • #9
                  smk,
                  köszi, elolvastam 2x.

                  És ti hol nézitek a TER mutatót (kibocsátók mint iShares/Vanguard ETF-ek TER összehasonlítását), esetleg más mutatókat (szórás)?
                  Amikor megvettem az OTP Bux indexet követő ETF-jét ez a "rejtett" 0,5% (TER) sehol se jelent meg.

                  0,13% éves számlavezetési díjra gondoltam, nem havira.

                  Hozzászólás


                  • #10
                    pl. itt:http://etfdb.com/compare/lowest-expense-ratio/
                    ez csak a top100 legolcsóbb, de a konkrét etf-nél minden adat megtalálható.
                    Pl: http://etfdb.com/etf/SPY/

                    magyar alapoknál általában a kibocsátó honlapján érdemes keresgélni, de alaposan, mert jól el szokták rejteni ezt a számot.
                    https://www.otpbank.hu/OTP_ALAPKEZEL...F_20150605.pdf
                    kb. a közepén van, a befektetőket terhelő díjak alatt.

                    Hozzászólás


                    • #11
                      Szerintem úgy lenne működőképes a tőzsdézés, ha ETF vételekor tőzdén azt is jeleznék, hogy mennyi lesz az elepkezelési költség a, amit a kibocsátónak fizetnem kell.

                      Ha ügynökkel kötök szerződést, akkor sem a saját, ügynöki díját tolja elém hanem az egész szerződéskötés költségét (más kérdés, hogy egy 20oldalas értelmezhetetlen dokumentum formájában, de legalább elvi lehetőségem van a díjak megismerésére).

                      Stingy,
                      Köszi! Olyan EUR alapot keresek (ha már Ft nincs), ami nem osztalékfizető, magas kockázatú (magas hozamú), és alacsony a TER-je. Néhányat találtam is.

                      Az miért jó vagy nem jó, ha egy ETF szintetikus és nem fizikai leképzésű?
                      Ti melyiket válsztanátok hosszútávú befektetésre?

                      Hozzászólás


                      • #12
                        Egy másik fórumban le is beszéltek erről.
                        EUR alapú ETF,accumulating, high risk, low TER, nem szintetikus (már csak meg kell találnom akövetkező áldozatot).

                        Hozzászólás

                        Working...
                        X