Közlemény

Collapse
No announcement yet.

Mi mozgatja az árat?

Collapse
X
  • Szűrés
  • Idő
  • Mutat
Clear All
new posts

  • Mi mozgatja az árat?

    A topik cím kicsit túl általános engem most konkrétan az Euro érdekel az Eur/usd és Eur/japánYen párokon (valószínűleg máshol is hasonló a helyzet, de azokat nem figyelem). A kérdés pedig arra vonatkozik, hogy mi szinkronizálja ezeknek az áraknak a mozgását.

    Kezdőként eddig azt találtam, hogy az árakat hírek (pl gazdasági jelentések) meg a piaci hangulat mozgatja-ez utóbbin alapszanak a technikai elemzésen alapuló stratégiák

    De
    Ezek közül semmi nem magyarázza azt hogy az említett két pár miért mozog hajszál pontosan ugyanúgy a perces grafikonon figyelve-Nem tudom mindig így van e de jó párszor megfigyeltem-szinte másodpercre pontosan kezdenek egyszerre emelkedni és süllyedni. Ilyen gyakran nincsenek hírek, mit követnek ezek? esetleg egyik a másikat?
    Szóval ezt szeretném megérteni.

  • #2
    Aki megérti az milliárdos, sokszor érthetetlen és random szerű. Olyan mint a halak mozgása a tengerben. Ám ha van jó hálód akkor fogsz belőle sokat. Ha tudnád a mozgását "MINDIG MINDEN KÖRÜLMÉNYEK kÖZÖtt" akkor tele lenne a zsebed hidd el.

    Hozzászólás


    • #3
      Nem arra voltam kíváncsi, hogyan lehet megjósolni az árak mozgását, hanem hogy miért van az hogy ezek a grafikonok néha nagyon néha meg kevésbé szinkronban mozognak. Mert oké, hogy mindkettő euro vs valami, de kb figyelmen kívűl hagyják azt a valamit, meg annyira követi az egyik a másikat, hogy nem törődnek fibonacci-val, kerek számokkal stb. amint az egyik fordul fordul a másik is. magyarázatként kb ilyesmiket tudok elképzelni:
      1, a gtrafikonok mozgása teljesen egzakt, kiszámítható így logikus hogy a két grafikon hasonló helyzetből induva ugyanúgy mozog-ezt azt hiszem kizárhatjuk
      2, az euronak van valami jól meghatározott abszolút értéke, ezt olvassák és ez alapján változnak az árak tik-ről tik-re-ez is kizárható
      3, kereskedő robotok szinkronizálják ezeket a mozgásokat-talán, de miért és hogyan..


      Remélem valamennyre érthető mire akarok kilyukadni-nem az a lényeg hogy egy kamatemelés miért merre és mennyire lendíti az áraakt, hanem hogy ilyen nagy hatások nélküli piacon mi szinkronizlja ezeket a grafikonokat.

      Hozzászólás


      • #4
        Csináltam egy képet amin jól látszik, hogy mire gondolok (M1 grafikon ma reggel)

        Hozzászólás


        • #5
          alap összefüggés: EURUSD/EURJPY*USDJPY = 1
          Ha rövid ideig nem így lenne, akkor arbitrázs lehetőség nyílna a piacon. Ekkor kockázat nélkül lehetne profitot kivenni a piacból, és az arbitrázs kereskedők kereskedései úgy mozgatnák az árakat, hogy ismét kialakuljon az egyensúly.
          Az nézett időszakban az USDJPY csak minimálisan változott. Ezért ha EUR árfolyama esett, akkor USDhez, és JPYhoz képest is esett, ha emelkedett, akkor mindkettőhöz képest emelkedett.

          Hozzászólás


          • #6
            Hmm. azt hiszem értem hogyan lehetne vele pénzt csinálni, de milyen mechanizmus van a háttérben? Valakik mindig figyelik, hogy az az érték elmozdul-e 1-ről és ha igen akkor automatikus kereskedéssel-mialatt ők hasznot húznak ha nem is sokat-visszaállítják az értéket 1-re?

            Hozzászólás


            • #7
              Nincs erről gyakorlati tudásom, de gondolom így történik a dolog. Persze akik ezzel foglalkoznak azok nem retail brókereknél kereskednek, óriási spreadekkel...
              Meg szupergyors rendszereik lehetnek, mert aki előbb reagál akár pár század másodperccel, az viszi a hasznot.
              Mi kis spekulánsokként axiómaként tekinthetünk arra, hogy a devizapárok árfolyamai között nincs önellentmondás.

              Hozzászólás


              • #8
                Igen, van hogy egy pici időre eltérünk 1-től, ekkor van rá lehetőség hogy kihúzzuk a nyuszit a kalapból
                Persze kell hozzá hardver, szoftver meg aki összerakja... és sok pénz az előbbieket kifizetni.

                A módszer: HFT - High-frequency trading

                Jelenleg pár cég már 1 ezredmásodperces késleltetés alatt is tud kereskedni.

                Érdekességképpen:

                High-frequency trading in the foreign exchange market
                Report submitted by a Study Group established by the Markets Committee
                2011 September
                http://www.bis.org/publ/mktc05.pdf

                http://en.wikipedia.org/wiki/Algorithmic_trading
                http://en.wikipedia.org/wiki/High-frequency_trading
                http://en.wikipedia.org/wiki/Renaissance_Technologies

                https://www.renfund.com/vm/jobs.vm

                Hozzászólás


                • #9
                  Én éppen ilyen korrelációkról próbálok valami szakirodalmat beszerezni....
                  Nekem is feltűnt ez a dolog.

                  Hozzászólás


                  • #10
                    Na ez friss és kapcsolódik, egy része jó is hogy védjem a stopvadászos bejegyzéseimet
                    http://www.bankszovetseg.hu/anyag/fe...HSZ_0311_2.pdf

                    "Lássunk egy elméleti példát egy ilyen aktiválódási spirálra! Egy fontos eszközben, kevéssé
                    likvid kereskedési időszakban arbitrázslehetőséget váró orderek gyűlnek fel az elektronikus
                    kereskedési platformokon (arbitrázsalgoritmusok). Ezeket a megbízásokat egy másik
                    algoritmus, amelyet ebben a pillanatban kapcsoltak be egy nagy tranzakció teljesítésére, valódi
                    likviditásként érzékeli (likviditásalapú algoritmus). Mivel kezelője az „agresszív” gombot
                    állította be, az algoritmus azonnal lecsap a lehetőségre, és elárasztja a piacokat eladási
                    megbízásokkal. Mivel azonban itt nincs szó arbitrázslehetőségről, az arbitrázsalgoritmusok
                    visszavonják ordereiket, a piac mélysége a töredékére zuhan, a likviditásalapú algoritmus
                    azonnal és drasztikusan letöri az árfolyamot. A kritikus szintek áttörése és a momentum megugrása
                    aktiválja a modellalgoritmusokat, amelyek az új irány – a lefelé – felé vesznek fel
                    friss pozíciókat. A stop-loss megbízásokra vadászó high frequency algoritmusok sorra ütik át
                    a védett szinteket, az árfolyam tovább zuhan. A spreadeket és korrelációkat követő algoritmusok
                    is aktiválódnak, ugyanilyen hullámokat indítva el a többi eszközben és más piacokon
                    is (a részvény–deviza–nyersanyag–futures–részvény útvonal bármelyikén). Az emberi kereskedők
                    végül észbe kapnak, és diszkontáron belevesznek az esésbe (ha fundamentálisan megalapozatlannak
                    találják a mozgást), de ez már nem segít azokon, akiknek teljesültek prudens
                    stop-loss vagy barrier megbízásaik, vagy akiken brókerük kényszerlikvidálást hajtott végre."

                    Hozzászólás


                    • #12
                      Seridur eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                      Hmm. azt hiszem értem hogyan lehetne vele pénzt csinálni, de milyen mechanizmus van a háttérben? Valakik mindig figyelik, hogy az az érték elmozdul-e 1-ről és ha igen akkor automatikus kereskedéssel-mialatt ők hasznot húznak ha nem is sokat-visszaállítják az értéket 1-re?
                      Sziasztok!

                      Itt megnézheted konkrétan hogyan lehet ebből pénzt kovácsolni
                      http://forexstart-szeged.hu/skalp-technika/

                      Sőt meg is lehet tanulni, bár nem könnyű pálya!
                      Viszont nagyobb tőkével matematikai alapon akár kézzel-akár robottal folyamatosan kereshetünk pénzt (persze ennek is meg van a maga kockázata, akár a teljes számla összege...).

                      Hozzászólás


                      • #13
                        ForexSkalp eredeti hozzászólása Hozzászólás megtekintése
                        Sziasztok!

                        Itt megnézheted konkrétan hogyan lehet ebből pénzt kovácsolni
                        http://forexstart-szeged.hu/skalp-technika/

                        Sőt meg is lehet tanulni, bár nem könnyű pálya!
                        Viszont nagyobb tőkével matematikai alapon akár kézzel-akár robottal folyamatosan kereshetünk pénzt (persze ennek is meg van a maga kockázata, akár a teljes számla összege...).
                        Elég érdekes elgondolás. Talán így egy kicsit jobban látszik mit is csináltok, mint a kötéslistából.
                        Attached Files
                        Látogasd meg a Forex Klub weboldalát, kövess Facebookon, Youtubeon!

                        Hozzászólás


                        • #14
                          Szerintem kezdenek összekeveredni a dolgok:

                          "alap összefüggés: EURUSD/EURJPY*USDJPY = 1
                          Ha rövid ideig nem így lenne, akkor arbitrázs lehetőség nyílna a piacon. "

                          ezt nem fogod látni a charton !!!

                          "Árjegyzési arbitrázs

                          Az előző típushoz hasonlóan, itt is kereskedési profi t elérése a cél. Az árjegyzési arbitrázs
                          kifejezetten a high frequency algoritmusok területe: ezek folyamatosan figyelik az árjegyzéseket
                          az összes elérhető piacon, egyszerre gyakran több eszközben is (devizapárok, részvények,
                          standard opciók), és ahol megüthető arbitrázslehetőséget találnak, azt a másodperc
                          ezredrésze alatt megszüntetik
                          . (Éppen ezért szinte mindig DMA-t használó rendszerekről van
                          szó, a piacon ultra high frequency néven is ismertek). Ezek a rendszerek rendkívül népszerűek,
                          és az ügyfelek (hedge fundok) számára elérhető szolgáltatások terjedési üteme alapján
                          nagyon nyereséges területről lehet szó.
                          Az eddig ismertetett, passzív arbitrázsnak hívott stratégia mellett egyre elterjedtebb az
                          ún. aktív arbitrázs is. Ebben az esetben az algoritmus olyan pozíciókat készít elő, amelyek
                          hamarosan arbitrázzsá válhatnak, illetve kikényszeríthető a szükség árkülönbség. Például a
                          devizapiacon illikvid időszakban, az ausztrál kereskedési idő alatt az EBS-en 1,4002 a legjobb
                          vételi, az ettől infrastrukturálisan független RTFX-en pedig 1,4002 a legjobb eladási ár.
                          Az algoritmus ekkor egy időben eladási megbízást helyez el 1,4001-en az RTFX-en és vételit
                          1,4002-nél az EBS-en. Ha az ár piaci, vagy akár manipulált úton 1,4001-re süllyed az RTFXen,
                          az algoritmus egy pillanat alatt aktiválja az arbitrázst (1,4001-en vesz és 1,4002-nél elad).
                          Ha viszont a két platformon egyszerre mozdul el az árfolyam (1,4000 lesz az EBS, 1,4001
                          az RTFX), az algoritmus még azelőtt visszavonhatja a megbízásokat, mielőtt egy kereskedő
                          megütné valamelyik oldalt.
                          Az árjegyzési – és minden más passzív – arbitrázs algoritmusával kapcsolatos legnagyobb
                          probléma, hogy úgy tűnik a piaci szereplők számára, mintha valódi likviditásról lenne
                          szó, így nagyobb mélységűnek hiszik a piacot, mint amilyen valójában. Amikor azonban egy
                          nagyobb adásvételt akarnak lebonyolítani, kiderül, hogy az a likviditás valójában nincs is ott
                          (az algoritmusok visszavonják megbízásaikat), az ár pedig szélsőségesen mozdul el a kereslet/
                          kínálat egyensúlyának felborulásával."

                          Hozzászólás


                          • #15
                            Statisztikai arbitrázs

                            A statisztikai arbitrázsstratégiák (két eszköz spreadjének átlaghoz való visszatérése, összeolvadási
                            és akvizíciós arbitrázs, korrelációs pár kereskedés) az algoritmikus kereskedéstől
                            függetlenül is léteztek és léteznek, de algoritmikus rendszerként összehasonlíthatatlanul hatékonyabbak,
                            hiszen a piac folyamatos fi gyelését és azonnali belépést/zárást tesznek lehetővé.
                            A feltűnően magas korrelációjú eszközök (pl. klasszikusan az euró/dollár árfolyam és
                            arany) piacain nagyon erős az ilyen algoritmusok jelenléte, egyfajta önbeteljesítő szabályt
                            hozva létre. Ezek az algoritmusok profi torientált kereskedési rendszerek, és általában hedge
                            fundok vagy banki prop trading deskek üzemeltetik azokat (utóbbiak gyakran ügyfeleik számára
                            is).
                            Bár nem szorosan ide tartoznak, de itt említjük a modellrendszereket is: ezek olyan kereskedési
                            stratégiák, amelyek egy adott modellre épülnek, és egy algoritmus passzívan végrehajtja
                            őket. (Ilyenek például a mozgóátlagok metszéspontjára játszó, trendkövető alapok.)
                            Ezt szokták „robotkereskedésnek” nevezni, de – mint látjuk – itt csak annyiban van szó
                            algoritmusokról, hogy a piaci utasítást nem ember adja ki. A high frequency kereskedésben
                            ez kritikus, hiszen a pozíciók tartási ideje gyakran mindössze néhány másodperc, tehát a
                            stratégia emberi kereskedőkkel kivitelezhetetlen.

                            Hozzászólás

                            Working...
                            X